[{"img":"http://dkaplayground.ad.oszk.hu/061100/061151/szavanna.jpg","title":"Szavanna","description":"Szavanna\r
krokodilok, oroszlánok, csimpánzok\r
a szavannáról\r
A szavanna növényföldrajzi értelemben a trópusi égövben található, a trópusi esőerdőket szegélyező vagy nagy területen helyettesítő füves puszta. Éghajlattanilag a forró övezet része: az egyenlítői öv és a térítők mentén elhelyezkedő sivatagok közötti átmeneti zóna.\r
Ahol a száraz évszak már hosszabb, mint az esős, ott nem alakulnak ki zárt erdőségek, hanem olyan nyílt vegetációtípus jellemző, ahol a nagy termetű pázsitfüvek alkotta gyepszintből elszórtan vagy sűrűbben álló fák vagy cserjék emelkednek ki. A forró övezet ligetes mezőségeinek uralkodó növényei a pázsitfűfélék. Ott végződik, ahol a talajt már nem borítja összefüggő növényzet.\r
Az oroszlán\r
A csimpánz\r
A krokodil\r
A krokodilok (Crocodylia) a hüllők osztályába tartozó egyik rend. Ma élő legközelebbi rokonaik a madarak(!!).\r
Nílusi Krokodil\r
Ország: Állatok\r
Törzs: Gerinchúrosok\r
Altörzs: Gerincesek\r
Osztály: Hüllők\r
Alosztály: Diapsida\r
Alosztályág: Archosauromorpha\r
Öregrend: Crocodylomorpha\r
Rend: Krokodilok\r
A különböző fajok természetes élőhelyei\r
Kültakaró\r
A krokodilok alkata gyíkszerű, hát-hasi irányban kissé lapítottak, fejük erősen megnyúlt, arckoponyájuk erőteljes, rövid nyakon foglal helyet. Farkuk hossza megegyezik a test hosszával, de oldalirányban lapított (evezőszerv). A krokodilok kültakarója rendkívül erős, páncélszerű - innen ered régebbi nevük: páncélos hüllők. A szarupikkelyek egységes szarulemezekké és szarupajzsokká forrtak össze, amelyeket alulról még csontos pajzsok is erősítenek. A hátoldal pikkelyei sokkal erősebbek, sötétebb, zöldes, barnás színűek, szabályos elrendeződésűek, a farokrész peremén felfelé álló szaruperem is található. A hasoldal pikkelyei vékonyabbak, gyengébbek, és szennyes sárga színűek. A fajmeghatározásnál különösen nagy jelentősége van a tarkón található szarupajzsok alakjának és elhelyezkedésének.\r
Csontvázrendszer\r
A krokodilok csontvázrendszere számos különlegességet mutat.\r
Van egy szemüreg alatti harmadik kisebb koponyanyílásuk. Ezért is nevezik a koponyájukat triapszida-típusúnak.\r
A fogak valódi gyökeres fogak, beleékelődnek az arckoponyába. Rágásra nem alkalmasak. Ha egy fog letörik az alatta lévő pótlófog kinyomja az eredeti gyökerét, és előbújik az új fog (revolverfogazathoz hasonló).\r
A csigolyák hátsó fele domború, elülső része pedig homorú, hogy a hátulsóval összepasszoljon.\r
12-13 mellkasi bordán különleges ún. horognyúlvány (Y-alakú bordakapcsolat) található, mely a bordát a mögötte lévőre támasztja, ettől a mellkas alkotása kiváltképp erős lesz (ebben hasonlóak a madarakhoz).\r
Légzés\r
Idegrendszer\r
Az idegrendszer is igen fejlettnek mondható, az agy térfogata a testhez viszonyítva nagy. A krokodilok viselkedése sokkal összetettebb, mint a többi hüllőé; képesek megjegyezni nevelőjüket - akit így nem is bántanak, sőt engedik, hogy simogassa őket -, névre is hallgatnak. A nílusi krokodil például emlékezetből tudja, hogy mikor érkeznek a szavannán várakozó állatok a folyóhoz, hogy átkeljenek. Agyuk fejlett, felépítése a madarakéra emlékeztet, gyors reagálásra képes, plasztikus. Szemük felépítése egyezik a madarakéval, három szemhéjuk van: egy felső, egy alsó és egy átlátszó pislogóhártya. Látásuk viszonylag fejlett, a színeket csak kezdetlegesen képesek egymástól elkülöníteni. A szemek kicsiny szemüregben mélyen fekszenek a koponya belsejében. A koponya két oldalán találhatók a fülbemetszések, melyek bőrlebennyel elzárhatók. A fül külső és belső fülre tagolódik, a belső fülben már csiga található, mely a többi hüllőnél nincs meg. Szaglásuk a többi hüllővel ellentétben nem túl kifinomult. Ízérzékelésük ellenben nagyon fejlett.\r
Szaporodás\r
A nőstény meszes héjú, vastag fehérjerétegű tojásokat rak a part homokjába, a fészekben ágdarabokat, leveleket is hord, hogy a bomlás közben keletkező hő segítsen a kikelésben. A fészket általában magasra építi homokból. Az anyaállat agresszíven védelmezi a fészket, bármire, amely a közelébe merészkedik rátámad (emberek is gyakran így esnek áldozatul krokodilnak). A fiókák nemét érdekes módon a fészekben uralkodó hő dönti el: 33 °C alatt nőstények, míg 33,9 °C felett hímek kelnek ki a tojásból. A kikelést az anyaállat is segíti, majd szájba véve a krokodilfiókákat a vízhez viszi őket, ahol még pár napig vigyáz rájuk. Megállapíthatjuk tehát, hogy a krokodilok utódgondozása messzemenően a legfejlettebb a hüllők között. \r
II\r
V\r
II\r
V\r
Előfordulás\r
Az oroszlán visszatérő jelkép volt a királyi és lovagi címerpajzsokon, főként Nagy-Britanniában, ahol a brit emberek szimbóluma lett. Az oroszlánok a kínai művészetben is sűrűn megjelennek, annak ellenére, hogy soha nem éltek Kínában. Nincs még egy olyan állat, melynek több figyelmet szenteltek volna a művészetben és az irodalomban. Az oroszlán már a kőkori barlangrajzokon is látható, és 130-szor fordul elő a Bibliában.\r
Megjelenés\r
A kifejlett hímoroszlán könnyen felismerhető a sörényéről, a marmagassága kb. 120 cm, a súlya pedig akár a 250 kg-ot is elérheti.\r
A nőstények jóval kisebbek, a felnőtt egyedek marmagassága kb. 90 cm, a súlyuk 180 kg körüli.\r
Az oroszlánok sörénye rendkívül fontos szerepet játszik a fajfenntartásban. A nőstények vonzására és a rivális hímek elijesztésére szolgál, amellett, hogy fontos hőtartó szerepe is van.\r
Életmód\r
Az oroszlánok húsevő ragadozók, melyek különálló családokban, azaz falkában élnek. A család nagyobb részben nőstényekből, kölykeikből, és egy vagy több, egymással rokoni kapcsolatban álló hímből áll, melyek a felnőtt nőstényekkel párosodnak.\r
Míg az éhes oroszlán valószínűleg csak a közelébe kerülő embereket támadja meg, addig néhány (főként hím) oroszlán kiváltképp emberi prédára vadászik. A legközismertebb a tsavói és a mfuwei emberevők esete. Mindkét alkalommal azok a vadászok, akik elpusztították az oroszlánokat, könyvet írtak a történetről és arról, hogy mennyire megrémültek. A néphagyományban az emberevő oroszlánokat néha démonoknak tekintették.\r
A hímek és a nőstények is védik a falkát a betolakodóktól. A hímek általában nem tűrik meg a kívülálló hímeket, ahogy a nőstények sem a kívülálló nőstényeket. A hímeket kizárja a falka, vagy saját maguk hagyják el azt, amikor elérik az ivarérett kort. Amikor új hím veszi át a falka vezetését, gyakran megöl az előző alomból minden kölyköt, és azok anyjai ezután mintegy két héttel újra ivarzanak. A nőstények egyszerre 1-5 kölyöknek adnak életet a három hónapig tartó vemhességet követően. A kölykök 18 hónapon keresztül is szophatnak, de normális esetben 8 hét után leválasztja őket az anyjuk.\r
Menü\r
Zebrák, kafferbivalyok, zsiráfok és vízilovak, vagy akár a fiatal elefántok...\r
Alfajok\r
Kelet-kongói oroszlán - Panthera leo azandica\r
Katanga oroszlán vagy angolai oroszlán - Panthera leo bleyenberghi\r
Hollister oroszlánja - Panthera leo hollisteri\r
Dél-afrikai oroszlán - Panthera leo krugeri - Csak a Krüger Nemzeti Parkban és a Kalahari Gemsbok Nemzeti Parkban maradt fenn.\r
Berber oroszlán - Panthera leo leo - Vadon kihalt.\r
Maszáj oroszlán - Panthera leo massaicus\r
Fokföldi oroszlán - Panthera leo melanochaita - 1860-ban kihalt.\r
Kelet-afrikai oroszlán vagy núbiai oroszlán - Panthera leo nubica\r
Ázsiai oroszlán - Panthera leo persica - Jelenleg mindössze 2-300 vad példánya él.\r
Abesszin oroszlán - Panthera leo roosevelti\r
Szenegáli oroszlán vagy nyugat-afrikai oroszlán - Panthera leo senegalensis\r
Szomáli oroszlán - Panthera leo somaliensis\r
Kalahári oroszlán - Panthera leo verneyi\r
Barlangi oroszlán - Panthera leo spelaea - kihalt.\r
Amerikai oroszlán - Panthera leo atrox - kihalt.\r
Marozi - Panthera leo maclatus - kihalófélben vagy kihalt?\r
A csimpánz név a közép-afrikai csiluba nyelv azonos jelentésű kivili csimpenze szavából származik, ami szó szerint „gúnyembert” jelent. A szó az angol nyelvben chimpanzee (ejtsd: csimpenzí) alakban terjedt el a 18. század első felétől. Az angolból vette át a többi európai nyelv, így a magyar is, ahol a szó kiejtését valószínűleg befolyásolta a csimpaszkodik ige hasonlósága is. Az állat tudományos neve, a Pan, úgy született, hogy a chimpanzee névből kivágták az ókori görög Pán természetisten nevével megegyező pan szót (lásd: pánsíp, pánik).\r
Tudod-e...\r
A csimpánzok nagyon értelmes állatok; laboratóriumban sok mindenre megtaníthatók. Egyes csimpánzoknak sikerült száz-százötven jelet is megtanítani, és ezeket értelmesen is használták, de valódi nyelvet, amelyben a szavak bonyolult jelentéshálózattá szerveződnek össze, nem tudnak elsajátítani. \r
Mindkét csimpánzfaj memóriája igen jó (egy 2007-es kutatásban az embereket is legyőzték), és ez nem csak a laboratóriumokban nyilvánul meg. Tíznél is többféle eszközt használnak: kőből vagy fából készült kalapácsot és üllőt pálmadiótöréshez, horgászbotot termeszek halászatához, néha nagy leveleket esernyőként vagy vécépapírnak.\r
A különböző csapatok más és más eszközöket használnak, másféleképpen vadásznak, ezért sok primatológus úgy gondolja, hogy a csimpánzoknál már beszélhetünk valamiféle nagyon egyszerű kultúrakezdeményről.\r
A Kongó nevű közönséges csimpánz festményei rendkívül magas árakon keltek el az aukciókon.\r
A közönséges csimpánz a leggyakoribb állatkertben tartott emberszabású majom. Magyarországon jelenleg három állatkertben él: Veszprémben, Győrött és Pécsett.\r
Fajai, előfordulása\r
Közönséges csimpánz (Pan troglodytes)\r
Bonobó (Pan paniscus)\r
A csimpánzok csoportszerkezetének jellemzői:\r
zárt csoportokban több hím és nőstény élt együtt;\r
nemi érésük után a hím utódok a csoportban maradtak, a nőstények elhagyják azt;\r
a rokon hímek közösen, együttműködve védik a nőstényeket és a csoport területét;\r
a nőstények kapcsolata lazább;\r
egy hím több nősténnyel tart kapcsolatot (poligínia).\r
A csimpánz elsősorban növényevő, de ha alkalmuk van rá, akkor csoportosan elejtenek kis termetű állatokat is (általában más, kisebb majomféléket, mint például a kolobuszmajmot). Mivel gumós foga van, ezért húsevő is, az emberhez hasonlóan.\r
2009-ben először sikerült igazolni azt a már korábban is ismert megfigyelést, miszerint a csimpánzok képesek tervezni a jövőt. A stockholmi állatkert egyik csimpánza ugyanis minden reggel követ gyűjt, hogy megdobálhassa velük a látogatókat (és úgy is tesz, mikor megjelennek) - kivéve akkor, ha az állatkert zárva van.\r
Tüdejük nagy mennyiségű levegőt képes befogadni, a víz alatt akár 1 óráig is bírják újabb levegővétel nélkül. A redős-kamrás tüdőhöz érdekes módon még légzsákok is kapcsolódnak, mely jellemző a madarakra, és a repülő őshüllőknél és a dinoszauruszoknál is fellelhető volt.\r
És végül meglepő igazságok...\r
A krokodil gyomorsava olyan erős, hogy képes megemészteni az acélt.\r
Sem az oroszlán, sem a tigris, sem bármilyen nagyobb húsevő nem eszik meg olyan állatot, amit villám sújtott halálra.\r
A krokodilok nem tudják kinyújtani a nyelvüket.\r
Némelyik oroszlán naponta 50-szer párzik.\r
A bordás krokodil, mivel kiváló úszó, messzire kimerészkedik a nyílt tengerre is.\r
A krokodilok évente mintegy 2000 embert ölnek meg. Összehasonlításként: a méhek 1500, az elefántok 250 míg a rettegett cápák 25 áldozatot szednek.\r
A csimpánzkölyök 6 hónaposan kezd járni, és négyévesen válik önállóvá. \r
Ha egy majom az elvégzett munkáért nem ugyan azt a jutalmat kapja, mint egy másik, felháborodik és kifejezi nemtetszését.\r
Az állatkerti baby csimpánzok szeretnek játékbabákkal játszani.\r
Köszönöm a figyelmet....\r
Jobbágy Dániel\r
Források:\r
Wiki\r
Google fotók magyar","topics":["szavanna","trópusi füves puszta","sivatag","forró égöv","oroszlán","csimpánz","krokodil"],"id":"061151"}]

#trópusi füves puszta

Szavanna